Dávid Gyula tart előadást "Az atomoktól a csillagokig" sorozatban.

Az 1985-ből érkezett Marty McFly 2015 hipermodern világában fúziós reaktorral hajtott antigravitációs autókat, önbefűző cipőt, egész falat betöltő tv-t és 3D reklámokat talált. 2015 rég elmúlt, az utóbbi három találmány megvalósult, de hol marad az antigravitáció? (A fúziós reaktorról más Atomcsill előadásokon beszélünk.) Egyáltalán, megengedik-e a fizika törvényei az antigravitáció létezését? Ha igen, miért nem? Lesz-e Marty unokáinak antigravitációs légdeszkájuk? És ha mégsem, akkor hogy lehet az, hogy az időnként dominánssá váló antigravitációs hatások fontos szerepet játszottak (sőt játszanak) az Univerzum történetében?

Az előadó Dávid Gyula, az ELTE Atomfizikai Tanszék adjunktusa. 1976-ban végezte el az ELTE fizikus szakát, azóta egy rövid megszakítással az ELTE Fizikai Intézet különböző tanszékein oktat. Egyetemi doktori disszertációját relativisztikus hidrodinamika témakörben 1981-ben védte meg, PhD-fokozatát 2011-ben szerezte. Az utóbbi években a nanofizikában és a spintronikában felmerült, a kvantumelmélet alapjait érintő kérdésekben végzett kutatómunkát. A tudományos ismeretterjesztésben kifejtett tevékenysége példaértékű: az egyetem mellett rendszeresen tart előadásokat középiskolákban és különböző tudományos rendezvényeken is.