2025.11.16.
Az ELTE Egyetemi Kiválósági Alapból Támogatott kutatócsoportok
eka-banner-2023-m-thumb.png
2022-es alapítása óta az Egyetemi Kiválósági Alap (EKA) egyik kiírása minden évben lehetővé teszi fiatal kutatók által alapított kutatócsoportok működését. A nyertes csoportok listája és rövid leírása alább olvasható.

2025

Erdős Gábor (TTK): ELTE Számítógépes Fehérjedinamika Kutatócsoport / ELTE Computational Protein Dynamics Laboratory

A csoport egy új generációs keretrendszer kifejlesztését tűzte ki célul, amely a mesterséges intelligenciát (AI) és a molekuláris dinamikát (MD) integrálja annak érdekében, hogy jobban megismerjék olyan komplex biológiai rendszerek működését, mint a többállapotú fehérjék és az eredendően rendezetlen régiók. A módszer generatív modelleket ötvöz Boltzmann-eloszlás alapú energia tanulással, így felgyorsítva a konformációs mintavételezést, miközben fenntartja a fizikai pontosságot, lehetővé téve a fehérjék magas dimenziójú energia felszínének hatékony feltérképezését. Az eljárást elsőként a redox potenciál szenzitív rendezetlen régiók és a vírus fúziós fehérjék nagyléptékű konformációs átmeneteinek vizsgálatára alkalmazzák, ezáltal betekintést nyerve a fehérjeszabályozásba és a vírusfertőzések mechanikájába. A projekt célja továbbá egy szabad felhasználású AI-MD platform kidolgozása is.

2024

Bencsik Norbert (TTK): ELTE Neuronális Állványfehérjék Kutatócsoport / ELTE Neuronal Scaffold Protein Research Group

A csoport célja, hogy különböző biokémiai és mikroszkópos módszerek kombinálásával, valamint sejtvonalak és primer hippokampális tenyészetek felhasználásával bizonyítékot szolgáltasson a Caskin [kaszkin] neuronális állványfehérjék jelentőségére a központi idegrendszerben. Céljuk továbbá megvizsgálni annak molekuláris mechanizmusait, hogy a Caskin fehérjék hogyan épülnek be a posztszinaptikus fehérjehálózatba, és hogyan vesznek részt a szinaptikus plaszticitásban és a kognitív funkciókban. Azt várják, hogy a jövőbeli kutatások izgalmas előrelépéseket indítanak el az idegrendszeri fejlődési rendellenességek és más emberi betegségek korai felismerésében és kezelésében. Bencsik Norbert 2024-ben az ELTE Ígéretes Kutatója lett.

2023

Kovács Tibor (TTK): ELTE Drosophila Öregedési és Neurodegenerációs Kutatócsoport / ELTE Drosophila Ageing and Neurodegeneration Group

A csoport fő célja új szabályozási pontok felfedezése, amelyekkel javítható az időskori életminőség és megakadályozhatóvá válhat számos neurodegeneratív betegség kialakulása. Az autofágia egy sejtvédő lebontó folyamat, amely során a sejtek megszabadulnak káros alkotóiktól (így a betegségek okozóitól is), miközben energiához és felépítő folyamatokhoz fontos építőköveket nyernek. Az eddig ismert autofágia aktiválószerek azonban nem eléggé specifikusak, így számos káros mellékhatást okozhatnak. Új szabályozási pontok feltárására van szükség, amelyek segítségével specifikusan aktiválhatóvá válhatnak a sejtek túlélését segítő autofág lebontási lépések. Ezen új szabályozási pontokra a későbbiekben gyógyszerjelölt kismolekulák is tervezhetőek, megakadályozva az időskori demencia vagy neurodegeneratív betegségek kialakulását.

2022

Lőrincz Péter (TTK): ELTE Vezikuláris Transzport Kutatócsoport / ELTE Vesicle trafficking research group

A lizoszomális rendszer biztosítja a sejt által felvett anyagok (endocitózis) és a károsodott, illetve éhezés során feláldozható sejtalkotók (autofágia) lebontását és újrahasznosítását, a rendszer hibái számos betegség kialakulásában szerepet játszanak. A lizoszóma kialakulásához vezető két fő útvonal hátterében álló molekuláris mechanizmusok még nem teljesen ismertek. Az újonnan alakult kutatócsoport fő célja, hogy jellemezzék és felfedezzék az endolizoszomális rendszer új SNARE-komplexeit, azonosítsák az autofagoszóma-motilitás és szekréció mögött álló molekuláris gépezetet és feltárják az autofág és endocitotikus útvonalak kölcsönhatásait. A kutatócsoport vizsgálatait főként ecetmuslicán végzik majd, amely ideális modellszervezete a lizoszóma-képződésnek. Reményeik szerint eredményeik segítenek jobban megérteni, hogy ez az élethez rendkívül fontos sejtalkotó hogyan alakul ki és működik. Lőrincz Péter 2021-ben "Az ELTE Ígéretes kutatója" elismerésben részesült

Micsonai András (TTK): ELTE Funkcionális Nukleinsav-motívumok Kutatócsoport / ELTE Functional Nucleic Acid Motifs Research Group

A fehérjék központi szerepet játszanak az élő szervezet szinte összes folyamatában, kifejeződésüket és expressziós szintjüket erősen befolyásolják a nukleinsavak szerkezeti szintjén kódolt szabályzó mechanizmusok. A háttérben álló nukleinsav-struktúrák egyik fontos csoportját a lokális másodlagos szerkezeti motívumok alkotják, amelyek autonóm módon nyerik el szerkezetüket, és funkcionális motívumként játszanak szerepet. A kutatók célja később szabadon hozzáférhető adatbázist létrehozni a nukleinsav-motívumok szabványosított mérési körülmények között mért, jó minőségű cirkuláris dikroizmus (CD) spektrumaiból, ami hiánypótló ezen a területen. Cél továbbá olyan szerkezetbecslési módszer kidolgozása, amely lehetővé teszi ismeretlen szerkezetű nukleinsav-motívumok szerkezetének vizsgálatát.

Nagy Zoltán Lóránt (TTK): ELTE Lineáris Hipergráfok Kutatócsoport / ELTE linear hypergraphs

A gráfok gyorsan fejlődő elmélete egyre fontosabb szerepet játszik különböző alkalmazásokban, többek között az informatikában (networking és biztonság), a kódelméletben, a közlekedési hálózatokban és útvonaltervezésben, a bioinformatikában, a biokémiában, a távközlési szolgáltatásokban és a társadalmi hálózatokban. A projekt célja lineáris hipergráfok extremális kérdéseinek vizsgálata: a munka során a kutatócsoport elsősorban olyan elméleti kérdéseket vizsgál, amelyek általános, egységes keretbe foglalják Erdős, Turán, Ruzsa és Szemerédi, illetve Gallai néhány klasszikus eredményét – gráfelméleti, algebrai és véges geometriai megközelítések ötvözésével

Takáts Szabolcs (TTK): ELTE Szekréciós Autofágia Kutatócsoport / ELTE Secretory Autophagy Research Group

A szekréciós autofágia (SA) kevéssé ismert folyamat, amelynek fontos szerepe lehet a szövetek közötti kommunikációban és a tumorképződésben. A kutatók ecetmuslicában létrehozzák az első in vivo rendszert, amelyben a SA genetikai szabályozása és élettani funkciója tanulmányozható. TurboID biotin ligázzal végzett közelségjelölést használva számos új, SA-val ürülő fehérjét fognak azonosítani, és feltérképezik, hogy ezek mely szövetek között szállítódnak. Így fényt derítenek a szövetek közötti kommunikációs hálózat egy új rétegére. Megvizsgálják azt is, mely fehérjék vesznek részt a szekréciós autofágia sejten belüli szabályozásában. Végül megvizsgálják a SA-val ürülő fehérjék hatását a tumornövekedésre is.

Tolnai Gergely László (TTK): ELTE Molekuláris Vázszerkezetek Kutatócsoport / ELTE Novel Scaffolds Research Group

A kutatócsoport a szerves preparatív kémia olyan fejezetével foglalkozik, melynek célja újfajta építőegységek kialakítása. Az építőegységek felválthatják a napjainkban jellemzően gyógyszer- és finomkémiában használt molekulaszerkezeti részeket úgy, hogy azok hatása megmarad, esetenként javul is. A kutatók által vizsgált vázszerkezetek térbeli építőelemek, melyekkel olyan új elrendeződések is kialakíthatóak, melyek a hagyományos építőelemekkel nem. Az újonnan előállított molekulák hatással lehetnek más gyógyszer-, növényvédőszer- és anyagtudományi kutatásokra is.

 

(Forrás: elte.hu)