Az ELTE TTK a nemzetközi és hazai felsőoktatási rangsorokban a legmagasabban rangsorolt magyar intézmények egyike.

NEMZETKÖZI VISZONYLATBAN

Az ELTE 2025-ben is az 501-600-as kategóriába került a ShanghaiRanking egyetemi világrangsorában (Academic Ranking of World Universities, ARWU). A rangsor összeállítása során minden évben 2500 egyetemet vizsgálnak a publikációk és a magas idézettségű kutatók száma, az intézmények volt hallgatói, illetve jelenlegi oktatói által nyert tudományos díjak száma alapján, a listára a legjobb ezer egyetem kerülhet fel. Magyarországról négy intézmény került be a legjobbak közé, az Eötvös Loránd Tudományegyetem az 501-600. kategóriában maradva megőrizte második helyét a hazai mezőnyben. A hat figyelembe vett indikátorból háromban (publikációs teljesítmény; a Nature-ben és Science-ben megjelent publikációk; egy főre jutó tudományos teljesítmény) az ELTE teljesít legjobban a magyar egyetemek között.

A ShanghaiRanking 2025-ös szakterületi rangsora (Global Ranking of Academic Subjects, GRAS) hagyományosan öt tágabb tudományterületen (természettudományok, mérnöki tudományok, élettudományok, orvosi tudományok és társadalomtudományok), ezen belül 57 szűkebb szakterületen vizsgálta a világ legjobb egyetemeinek teljesítményét. A rangsorban közel 2000 egyetem kapott helyet a világ csaknem 100 országából. Az ELTE hét szűkebb szakterületen (matematika, fizika, kohászati mérnöki tudományok, biológia, állatorvostudomány, neveléstudomány, pszichológia) került be a világ legjobbjai közé, ebből 5-ben a legjobb képző- és kutatóhelynek számít hazánkban, háromban pedig egyedüli magyar intézményként szerepel.

A világ legjobb 1500 egyeteme, Magyarországról pedig tíz felsőoktatási intézmény került be a Quacquarelli Symonds (QS) 2025 júniusában publikált világrangsorába, az ELTE 584. helyével a hazai mezőnyben a második helyen áll. Egyetemünk a nemzetköziséget vizsgáló indikátorokban (kutatási együttműködések, nemzetközi hallgatók aránya) javított tavalyi eredményén. Összesítésben Európában megelőzte például a Sienai Egyetemet, a Zaragozai Egyetemet és a Zágrábi Egyetemet. Az ELTE CHARM-EU partneregyetemei közül a Trinity College Dublin a 75., az Utrechti Egyetem a 103., a Barcelonai Egyetem a 160. lett a világrangsorban.

A Quacquarelli Symonds 2025-ös szakterületi rangsora a szervezet eddigi legterjedelmesebb toplistája, az előző évihez képest 171 új szereplővel. Az összeállítás során 100 ország 1700 felsőoktatási intézményének mintegy 21 ezer képzését vizsgálták 5 nagy tudományterületen, ezen belül 55 szűkebb szakterületen. Az 55 szűkebb szakterület közül 8-ban kizárólag az ELTE került be hazánkból a világ legjobbjai közé, ezek közül a nyelvészet és a régészet a kimagasló 151-200. helyen végzett. Az öt nagy tudományterület közül az ELTE a bölcsészettudományok, a természettudományok, valamint a társadalomtudományok-menedzsment listáján szerepel. Előbbi két tudományterületen legjobb az országban.

A QS 2024 júliusában közzétett európai rangsorába 15 magyar egyetem kerülhetett be. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem 18 helyet javítva tavalyi eredményén a 190. helyet szerezte meg, ezzel a cég idei világrangsora után a regionális rangsorban is a legjobb egyetem lett Magyarországon. A végzettek elhelyezkedési lehetőségeit mérő mutatót tekintve az ELTE az európai mezőnyben a legjobb százon belül, a 68. helyen áll. Az értékelés során alkalmazott módszertan különös hangsúlyt helyez a nemzetköziesítésre, a mobilitásra, mivel azokat fontos európai értéknek tekinti, így bevezetett egy új, a nemzetközi hallgatók sokszínűségére vonatkozó mérőszámot (International Student Diversity) is.

A környezetvédelem növekvő szerepére reagálva 2022-ben a Quacquarelli is elindította saját, fenntarthatósági szempontok alapján összeállított egyetemi világranglistáját (Sustainability Rankings). Az értékelésben 2025-ben már több mint kétezer egyetem szerepel, közülük 620 Európából és 14 Magyarországról. Az ELTE az összesített rangsorban a 377., Európában a 170. helyet szerezte meg, ezzel a fenntarthatósági toplistán a Debreceni Egyetem (322.) és a Szegedi Tudományegyetem (338.) után változatlanul harmadik a magyar képzőhelyek között.

A Times Higher Education 2025 októberében publikált, több mint 1500 egyetemet tartalmazó világrangsorában (World University Rankings – WUR) az Eötvös Loránd Tudományegyetem újra a 801-1000-es kategóriájában végzett, így a Semmelweis Egyetem (251-300.) és az Óbudai Egyetem (601-800.) után a Debreceni Egyetemmel (801-1000.) holtversenyben ismét bronzérmes a hazai mezőnyben. A rangsort összesen 18 indikátor alapján készítik, amelyek négy nagyobb kategóriában (oktatás, kutatás, tudástranszfer és nemzetköziség) mérik az egyetemek teljesítményét.

Az ELTE a hazai mezőnyben az első helyen szerepel a humán tudományok, a pszichológia és az élő természettudományok, megosztott első helyen a jog és az élettelen természettudományok területen a Times Higher Education 2025-ös szakterületi rangsorában. A toplista a THE World University Rankings-nél alkalmazott módszertan szerint készül azzal a különbséggel, hogy itt minden szakterület esetében figyelembe veszik a terület egyedi sajátosságait is. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem a 11 szakterületből 8-ban (pszichológia, jog, élettudományok, élettelen természettudományok, humán tudományok, neveléstudományok, társadalomtudományok, informatika) szerepel a rangsorban.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem különösen jól vizsgázott az esélyegyenlőséget mérő mutatókban a THE 2025 júniusi Impact rangsorában, amely az ENSZ fenntartható fejlődéssel kapcsolatos célkitűzései szempontjából vizsgálja a világ egyetemeit. Az ELTE a 2526 listázott intézmény között a 601-800-as kategóriában végzett, a hazai egyetemek között ötödikként. Egyetemünk a hazai mezőnyben az egyenlőtlenségek csökkentése mutatóban az első, a nemi egyenlőség alapján pedig az SZTE-vel megosztott első helyen áll.

Az ELTE már 2014 óta a vezető magyar egyetem a Center for World University Rankings (CWUR) globális rangsorában, amelynek készítésekor 2025-ben több mint 21 ezer egyetemet értékeltek az oktatás színvonala, a végzettek elhelyezkedési lehetőségei, az oktatói kiválóság, a magasan jegyzett publikációk és az idézettség alapján. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem 36 helyezést ugrott előre az egy évvel korábbi eredményéhez képest, így a globális rangsorban az 508., az európai mezőnyben pedig a 196. lett, ezzel a világ egyetemeinek felső 2,4%-ába tartozik.

Az ELTE lett a legjobb magyar felsőoktatási intézmény a U.S. News & World Report 2024. augusztusi globális rangsorában is, a 485. helyet szerezte meg. Az Egyetem a szakterületi rangsorok közül 11-ben szerepelt eredményesen: pszichológiából a 129., űrtudományokból a 135., fizikából pedig a 155. helyen végzett. A felsoroltakon túl további négy területen, matematikából, földtudományokból, növény- és állattudományokból, valamint társadalomtudományokból hazai viszonylatban a legjobb képzőhelynek számít a US News értékelése szerint.  A fentiek mellett biológiából és biokémiából, környezettanból, kémiából  és klinikai gyógyszerészetből került  a listára, azaz került be a világ legjobb egyetemei közé.

2015 júniusában az Eötvös Loránd Tudományegyetem a nemzetközi és országos felsőoktatási rangsorok készítőit összefogó szervezet, az Observatory on Academic Ranking and Excellence (IREG) első teljes jogú magyar tagja lett. Az IREG nemzetközi nonprofit egyesület, amely rangsorkészítéssel és a minőségi felsőoktatás népszerűsítésével foglalkozik. Teljes jogú tagságot olyan szervezeteknek biztosítanak, amelyek kiemelkedően aktívak az akadémiai rangsorkészítés kutatásában és elemzésében.

Az ábra az ELTE szereplését mutatja a két legfontosabb rangsor (ARWU, QS) 2024-es szakterületi listáinak top 300 egyeteme között. (A THE 2024-ben nem jelentetett meg szakterületi rangsorokat.) További részletek találhatóak ide kattintva.

ITTHON

A HVG 2024 novemberében publikált egyetemi rangsorában a hallgatói kiválósági listát továbbra is az Eötvös Loránd Tudományegyetem vezeti, míg az oktatói kiválósági rangsorban az ötödik helyen szerepel, mivel a hallgatói létszám dinamikus növekedését nem tudta követni a minősített oktatók számának emelkedése, így az egy oktatóra jutó hallgatók száma 16-ról 20-ra emelkedett. Az egyetemi karok versenyében az ELTE Természettudományi Kar őrzi vezető helyét, a Bölcsészettudományi Kar az összesített lista ötödik helyén szerepel. A rangsorban 14 képzési terület szerint is listázták Magyarország vezető intézményeit a nappali képzéses hallgatói kiválóság alapján, ezek közül az ELTE – képzési portfoliójának megfelelően – tíz területen került be az élbolyba, ahol a bölcsészettudományi, jogi és természettudományos területen egyéni első helyezést szerzett, pedagógusképzésben pedig két ELTE-s intézmény, a Tanárképző Központ és a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar osztozik az első helyen. 

A Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnázium lett Magyarország legjobb gimnáziuma a HVG 2026-os középiskolai rangsorának értékelése alapján. Az ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium a 6., az ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium és Kollégium a rangsor 10. helyét szerezte meg.  A szombathelyi ELTE Bolyai János Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium egy helyezést javítva tavalyi eredményén jelenleg a lista 15. helyén áll. A ragsor szerkesztői idén először úgynevezett teljesítménycsoportokba is rendezték a nagyságrendileg hasonló erősségű iskolákat. A hét csoport közül Radnóti és a Trefort az elsőben, az Apáczai és a Bolyai a másodikban szerepel.

 

(Forrás: elte.hu)